fussunk neki újra!

Rendszerváltás 2019

10 objektív ok, ami rendszerváltásért kiált

2018. december 21. - Rendszerváltó

Szeretném azzal kezdeni, hogy nem vagyok sem MSZP-s, sem Fideszes, sem Jobbikos, sem liberális, sem konzervatív, nem vagyok zsidó és nem vagyok náci. Egy átlag magyar polgár vagyok, aki teszi a dolgát, megtett mindent, amit a haza kívánt, fizeti az adót, nem szegi meg a törvényeket, adakozik, hasznos tagja a társadalomnak, és mostanra baromira elegem lett.

Úgy érzem, -és ezzel nyilván nem vagyok egyedül- az elmúlt 30 év nem hozott eredményt, abból a rengeteg pénzből, ami ide érkezett, és a nagyszerű természeti és egyéb adottságainkból eredően úgy kellene élnünk, mint a németeknek. De csak páran élnek úgy. 30 éve hallgatjuk, hogy még pár év, és minden fasza lesz, beérjük Ausztriát, sőt talán még a Marsot is. Eljött az ideje az egész rendszer teljes újragondolásának, ehhez szeretnék első bejegyzésemben 10 okot felmutatni a bizonytalanok kedvéért. Tudnék írni 100-at is, de azok javarésze biztosan ellenvéleményre találna, azzal, hogy bezzeg a Gyurcsány idején, meg az SZDSZ.. stb. Szóval nem, 10 olyan dolgot szeretnék leírni, ami minden előítélet nélkül, józan ésszel átgondolva nem védhető, nem elfogadható, és nem normális. Objektíven, mindenféle részrehajlás nélkül. Lesz benne olyan, amit az előző kormányok is ugyanúgy szarul csináltak.

Előre szólok, a Fidesz lassan 10 éve hatalmon van, nem tudott olyan dolog történni a rendszerváltás óta, amit ne tudtak volna helyrehozni, ezért az "elmúltnyócév" típusú kommenteket nem tudom komolyan venni.

 

1. Szabad közmédia

Egy demokratikus országban a média az ellentétes oldalak véleményét egyaránt hagyja érvényesülni. Nem fordulhat elő, hogy egy állami TV, ami az adófizetők pénzéből van fenntartva, egy kicsit is részrehajló legyen.
A közmédia híradójában egyenlő arányban kell, hogy hírt adjanak minden oldal álláspontjáról. Ha ez nem történik meg, nem beszélhetünk szabad és független közmédiáról. Ha valaki ma átkapcsol egy héten keresztül az M1 híradójára, láthatja, hogy ez nem valósul meg.

2. Kiegyensúlyozott tájékoztatás

Nem csak a közmédia létezik, van piaci alapon működő média is. Újságok, weboldalak, helyi TV és rádióadók. Gondolj bele, kedves olvasó, normális esetben mennyi annak a matematikai esélye, hogy egy ország közel 500 médiuma, -helyi napilapok, helyi rádiók, országos rádiók, országos tv-k és weboldalak- egyetlen kézbe kerüljenek. De tegyük fel, hogy így alakul. Vajon létezik-e olyan ország a világon, ahol a versenyhivatal ezt szó nélkül végignézi. (mondjuk Kubát, vagy Kínát nem számolva) Ma Magyarországon az emberek 70%-át ugyanaz a médiacsoport éri el csak. Ugyanaz a tartalom jön minden csatornán. Nincs másmilyen vélemény. Akinek esetleg van, az egyből soros/csőcselék/liberális/stb. Nem lehetséges, hogy egy tisztességes rendszerben ez így legyen.

3. Társadalmi párbeszéd hiánya

Egy egészséges rendszerben a tömegeket érintő kérdésekben az állam egyeztet az érintettekkel. Kíváncsi az álláspontjára, meghallgatja az ellenvéleményt, megkérdezi őket, nekik hogyan lenne jó. Erre vannak a szakszervezetek, a különböző társadalmi és civil szervezetek, végső esetben a népszavazás. Ha akarok valami olyan csinálni, ami százezrek, vagy milliók, de akár csak ezrek életét is megváltoztatja, akkor megkérdezem és meghallgatom őket. Ezzel szemben a kormány csak a saját véleményét hajlandó figyelembe venni, nagyívben leszarja, ki mit gondol. Senkit nem kérdeztek meg a lakástakarék törvény, a magánnyugdíjpénztárak, a dohányboltok, vagy ezernyi más ügyben. Hoztak egy döntést, sokszor egy-két nap alatt, oszt jónapot kívánok. Majd az jó lesz nektek, mert mi azt mondtuk. Aki hőzöng, annak boldog karácsonyt.

De számold csak össze, az elmúlt években hány ellenzéki népszavazási kezdeményezést sikerült tető alá hozni. Eközben a Fidesz ellenzékből csont nélkül le tudta vezényelni a vizitdíjról, vagy a tandíjról szóló népszavazást. Ma nem tudsz népszavazást indítani. Nincs rá esélyed.

A nemzeti konzultációt meg hagyjuk is... az, hogy küldenek egy levelet, amiben leírnak olyan típusú egyválaszos kérdéseket, hogy ugye te sem szeretnéd ha afrikai néger bevándorlók inzultálnák a kislányodat a nappalidban, miközben téged egy macsétával tartanak sakkban? IGEN/NEM - nem tekinthetőek párbeszédnek. Ez szimpla hülyének nézés.

4. Alázat a vezetők részéről

Egy állam vezetői a teljes lakosságot képviselik. Nem mondhatják azt, hogy veled nem foglalkozunk, mert cigány/kommunista/liberális/akármi vagy. Nem elfogadható az, hogy egy állam vezetői nem állnak szóba senkivel, aki nem nekik, vagy a haveri körének dolgozik. Egy miniszter, egy államtitkár, egy miniszterelnök ugyanúgy kell, hogy válaszoljon egy baloldali, egy jobboldali, vagy akármilyen médium által feltett kérdésre. Ha attól tart -mert ezt sokszor hallottuk-, hogy a nyilatkozatát elferdítve fogják leadni, akkor pedig ott a helyreigazítás intézménye, pereljen és ha a bíróság is úgy ítéli meg, akkor ki lesz javítva. Ahogy ez több száz az ellenzéki politikusok által indított sajtóperben már megtörtént. Konkrétan agyfaszt kapok a notórikus nemválaszolástól.

Ami pedig mind közül a legjobban idegesít, egy állami vezető legyen tiszteletteljes és alázatos a polgárai felé, annyi pökhendi odaszólás, gúnyos vigyorgás, nevetgélés, flegmázás a világon nem fordult még elő, mint itt az elmúlt években, évtizedekben. Nekem ne mondja egy miniszterelnök, hogy "nőügyekkel nem foglalkozom", egy kormányinfón ne röhögjön a pofámba a miniszter egy kínos kérdésre, és ne ismételgesse mindegyik, hogy "kétségbeesett ellenzéki képviselő szánalmas próbálkozásaival nem foglalkozik".. Szóval le kéne szállni a nagyon magas lóról, nem a királyaink vagytok, hanem a szolgáink. Azért kapjátok a fizetést, hogy nekünk jobb legyen. Ezért küldtünk oda titeket.

5. Prioritások betartása

Magyarország 30 éve a béka segge alatt volt gazdaságilag. Most sincs feljebb a bokájánál, pedig az elmúlt 10-15 évben annyi pénz ömlött az országba, hogy nagyságrendekkel jobban kellene élnünk. Ha bárki, legyen az fideszes, vagy ellenzéki szavazó körbenéz az országban, láthatja, hogy ezernyi dolog lenne, amit helyre kéne tenni. Unalomig hajtott mantra, de az egészségügynek toppon kéne lenni, az mindennek az alapja. Ha nincs egy egészséges társadalom, akkor nincs gazdasági fejlődés. Ez mindennél fontosabb. Hogy fordulhat elő 2018-ban európa szívében, hogy százával lépnek le az orvosok, nincs a kórházakban wc papír, meg elem a vércukormérőbe, naponta halnak meg emberek a sürgősségi osztályokon, egy rutinvizsgálatra, mint például egy hasi ultrahang, két hónapos várólista van és még órákig sorolhatnám. Az egészségügy beteg. Abba kellene ölni a legtöbb pénzt.

Vagy a szintén ezerszer említett oktatás. A mai trendek egyértelműen mutatják, hogy a robotok és önvezető autók világában annak a nemzetnek lesz jövője hosszútávon, aki innovatív, aki feltalál, kutat, fejleszt, milliárdokat öl innovációba és technológiába. Ehhez pedig nagyon magas színvonalú oktatásra van szükség, az általános iskolától kezdve figyelni, és képességeiket kiemelve fejleszteni kell a gyerekeket. De nézzük meg, márciusban hogy néznek ki az utak, mekkora kihívás egy kisvárosba költözőnek bejuttatni a gyerekét az óvodába, ezernyi megoldandó és fontos probléma van, ami prioritást kellene, hogy élvezzek.

Helyette minden faluba építenek egy stadiont, olimpiát, meg vadászati világkiállítást rendeznek, kisvasutat a puszta közepébe, ezermilliárdokat szórnak szét olyan célokra, amik még egy svájci színvonalú országban is indokolatlanok lennének. Vettem egy házat nemrég. Olcsó volt, és nagyon lepukkant. Nem a helikopterleszállóval és a szaunával kezdtem a felújítást. Ablakot cseréltem, meg villanyt szereltem, hogy ne fűtsük az utcát és ne égjen le a ház egy rövidzárlattól. És azt hiszem, ha kész leszek, akkor sem fogok helikopter leszállót építeni, mert elég kicsi errefelé a helikopterforgalom.

 

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK...